10-11. hét: Mire jó és mire lehet még jó Bourdieu szociológiája?

Felvezető előadó: Hadas Miklós

Időpont: 2021. április 6. és április 13.

Leírás:

Jelenleg egy könyvön dolgozom, amelyet 2021 tavaszán szeretnék befejezni (angolul fog megjelenni a Routledge kiadónál, címe: A Theory of Plural Habitus. Bourdieu Revisited). Erről szeretnék beszélni előadásaimban. Legalább két oka van annak, hogy Pierre Bourdieu-ről írok könyvet. Egyrészt halála után 19 évvel még mindig ő a legtöbbet hivatkozott szociológus a világon, így vele kapcsolatban nagyon sok mindent el lehet mondani az elmúlt ötven-hatvan év szociológiájáról. Másrészt a múlt század nyolcvanas éveiben ő volt a témavezetőm Párizsban, és haláláig megmaradt a személyes kapcsolat közöttünk. Ugyanakkor ez a kapcsolat korántsem volt ideális: viszonyunkat nevezhetjük akár ödipálisnak is (talán az Oidipusz-mítosz ismerős az irodalomtörténetből vagy a freudi pszichoanalízisből; ha nem, akkor majd elmagyarázom). Egyrészt mindig is erős volt bennem a késztetés, hogy kritizáljam, másrészt minduntalan azzal kellett szembesülnöm, hogy amikor őt támadom, akkor is az ő kategóriáit használom.

Könyvemben Bourdieu egyik legismertebb fogalmát, a habitust próbálom árnyalni (e fogalom az emberek cselekedeteit vezérlő, tartósan rögzült, nem tudatos beállítódásokra vonatkozik). A habitus az ő szociológiájának Alfája és Omegája. Azért fontos, hogy tisztában legyünk a jelentésével, mivel használata alapvetően meghatározza, hogy milyen ember- és társadalomkép alapján műveljük a szociológiát. Első előadásomban összefoglalom az általam „egységes habituselméletnek” nevezett bourdieu-i megközelítés főbb elemeit, és röviden áttekintem, hogy a mester hogyan használta a fogalmat az 1950-es évek végétől 2002-ben bekövetkezett haláláig. Második előadásomban a pálya elejének és végének néhány kevésbé ismert kategóriája („elsődleges” és „másodlagos” habitus; „hasadt habitus”; „Don Quijote-paradigma”, „hiszterézis”) alapján próbálom újra-értelmezni a habitus jelentését. Ennek során nem az állandóságot, a „struktúra újratermelődését”, hanem a társadalmi változásokat állítom előtérbe. Célom, hogy a habitusok rövid és hosszú távú átalakulásának, valamint összetettebbé válásának (pluralizálódásának) Bourdieu által nem vizsgált típusait vázoljam fel.

Vissza a tematikához

Create your website at WordPress.com
Kezdjük el
%d blogger ezt szereti: