7. hét: Mit ért meg a szociológia a párkapcsolatok működéséből, amit a pszichológia nem?

Felvezető előadó: Fáber Ágoston

Időpont: 2021. március 16.

Leírás:

A házasságok és az intim kapcsolatok az elmúlt évtizedekben egyre sérülékenyebbé váltak. Erre a változásra a pszichológia gyakran az érintett felek pszichológiai „éretlenségében”, „elakadásában” keresik a választ: hiányzik az „elköteleződés”, a férfi „érzelmileg nem vált le az anyjáról”, egyik vagy mindkét fél „elkerülő” vagy „ambivalens kötődési mintázatot” mutat, esetleg „nem kielégítő módon kommunikálnak egymással”.

Anélkül, hogy e pszichológiai fogalmak létjogosultságát teljes mértékben megkérdőjeleznénk, azokra a társadalomtörténeti fejleményekre fogunk összpontosítani, amelyek ezeket keretbe foglalják, és amelyek hatására a gyakran sírig tartó házasságok az évszázadok során könnyebben felbomló (és felbontható) különféle kapcsolati formákká alakultak át.

A mai (nevezzük így: modern vagy késő modern) kor párkapcsolatainak bizonytalanságát éppen az adja, hogy idővel megszűnt magától értetődőségük, és a boldogságkeresés, az érzelmek kiélésének kitüntetett terepeivé váltak. A (késő modern Európában) a házasság mögül részben vagy nagyrészt eltűntek a kisközösségi, vallási, anyagi stb. megfontolások, és egyre nagyobb mértékben a felek közötti – természetükből adódóan hullámzó – érzelmekre és kommunikációra hárul a kapcsolat összetartásának feladata, ami gyakran azok „túlbeszélését” és így a felek közötti intimitás magától értetődőségének megkérdőjeleződését eredményezi.

Vissza a tematikához

Create your website at WordPress.com
Kezdjük el
%d blogger ezt szereti: