5. hét: A kánon csábításában: társadalmi megkülönböztetések és globális jazzkultúrák

Felvezető előadó: Havas Ádám

Időpont: 2021. március 2.

Leírás:

Csatlakozva Böröcz József globális társadalomelemzéssel kapcsolatos kritikai megjegyzéseihez, előadásomban a globális kulturális különbségtételek jazz-zenén keresztül történő megragadására teszek kísérletet a kánonképzés középpontba állításával. A kulturális modernizációhoz ezer szállal kapcsolódó műfajt a rövid huszadik század során tekintették afroamerikai gyökerű népzenének, szórakoztató tánczenének, a feketék emancipációjával összefüggő protest műfajnak vagy akár a kulturális amerikanizáció „trójai falovának” a hidegháború alatt. Talán más zenei műfaj nem is ment keresztül politikai funkcióját, közönségének társadalmi összetételét, valamint esztétikai kifejezőeszközeinek sokszínűségét tekintve olyan meghatározó változásokon, mint a jazz, amit Bruce Johnson kultúratudós találóan a „kulturális globalizáció prototípusaként” jellemez. Doktori tanulmányaim során, majd a kortárs magyar jazzszíntér kutatójaként egyre inkább meggyőződtem arról, hogy a jazzen keresztül nemcsak fontos társadalmi kérdések helyezhetők újszerű megvilágításba, de egyúttal a származással és osztályhelyzettel kapcsolatos kulturális distinkciók elemzésének egyik legizgalmasabb terepét is kínálja. Ez a megállapítás kifejezetten igaz a félperifériás magyar kontextus vonatkozásában, ahol a népzenei és populáris zenei hagyományok mellett kortárs avantgárd és egyéb, a „magaskultúra” áthallásaival bíró hatások keverednek a legkülönfélébb jazzirányzatokkal. Az előadás fókuszában az Észak-Amerikában kialakuló jazztanulmányok három kulcsfontosságú kérdése áll: a rassz / etnikum és művészi autentikusság viszonya, valamint a jazz ellenkulturális szerepe.

Vissza a tematikához

Create your website at WordPress.com
Kezdjük el
%d blogger ezt szereti: