2. hét: Lát-e társadalmakat a modern szociológia nyugat-Európán kívül?

Felvezető előadó: Böröcz József

Időpont: 2021. február 9.

Leírás:

A szociológia létrejöttének történeti hátterét nagyjából így tartjuk számon: tudományunk „a 19. század második felében, nyugat-Európában alakult ki”. Rögtön két kérdés is adódik ennek kapcsán. Ezekről fogok beszélni az előadásban.

  1. Tényleg igaz lenne, hogy nyugat-Európán kívül és a 19. századot megelőzően senkinek nem jutott eszébe, hogy a társadalom maga is rendszeres tanulmányozásra méltó téma volna? Ha igen, miért nem tartjuk számon e tudástípusokat mint a mai szociológia ősformáit? Egyáltalán ismerjük-e a korábbi kísérleteket? 
  2. Vajon milyen körülmények vezettek oda, hogy épp nyugat-Európában, és épp a 19. században jött létre a társadalom szisztematikus tanulmányozását célul kitűző tudományszakunk? Ennek megértéséhez: 
    • röviden áttekintjük a kapitalizmus kialakulását megelőző afro-eurázsiai kereskedelmi rendszer jelentőségét nyugat-Európa társadalmai számára,
    • taglaljuk a kapitalizmus kialakulásának globális szerkezeti jellegzetességeit, s 
    • a Felvilágosodás körülményei között kiteljesedő, kapitalista rabszolgatartás következményeit a szociológiára nézvést.

Mik a következményei e történelmi beágyazottságnak? Értelmes-e, hasznos-e a megismerésre méltó társadalmak körét úgy leszűkíteni, hogy az csak a 19. század közepe utáni, nyugat-európai társadalmakat foglalja magában? Ha nem, mit tehetünk mi, itt-most ez ügyben? Mi e téren a mai nem-nyugat-európai, nem-észak-amerikai (adott esetben: kelet-közép-európai) társadalomtudósok sajátos „kitörési lehetősége”?

Vissza a tematikához

Create your website at WordPress.com
Kezdjük el
%d blogger ezt szereti: