14. hét: A közvéleményipar

Felvezető előadó: Gregor Anikó

Időpont: 2021. május 4.

Leírás:

A közvéleményipar (amely nem azonos a közvélemény-kutatással mint a szociológiai megismerés egy lehetséges módszerével) a szabadegyetem 13. hetén tárgyalt indikátorkultúrához hasonlóan a számokban rejlő kormányzatisági erőt használja ki. Igazodva a szabadegyetem átfogó szociológiaelméleti kereteihez és a megidézett szellemi hagyományokhoz, Pierre Bourdieu A közvélemény nem létezik című esszéjéből bontjuk ki a közvélemény fogalmát, és vesszük végig Bourdieu ismeretelméleti és módszertani kritikáit a közvélemény meghatározásával és mérésével, majd pedig rekonstrukciójával kapcsolatban. Innen evezünk át a közvélemény definiálásával, létrehozásával és befolyásolásával iparszerűen működő szektor vizsgálatára. Egymást érik a különféle közvélemény-kutatások, amelyek egyszerre célozzák különféle témákban a ködösen definiálható és még nehezebben megragadható „közérzület” szondázását, a szondázást megrendelők vagy a szélesebb nyilvánosság tájékoztatását, valamint az önmagában ettől nehezen elválasztható politikai közvélemény-kutatások esetében politikai döntések, stratégiák (utólagos) legitimálását. Erre nem csak Magyarországon látunk példát az egyre-másra szaporodó, a kutatásokat sokszor megrendelői oldalról jegyző think tankek és kapcsolódó „tudáslaborok” nyomán: Céline Belot és Sophie Jacquot (2020) az EU által jegyzett negyedéves rendszerességgel lefolytatott Eurobarometer survey-k kapcsán mutatták ki, hogy a kutatást a politikusok már meghozott politikai döntések és policy-k utólagos legitimációjára is erőteljesen használják.

Mind az indikátorok hatalma (lásd 13. hét), mind a közvéleményipar felveti azt a kérdést, hogy az alkalmazott társadalomtudományi tudás milyen útjai, a tudással rendelkezők milyen típusai rajzolódnak ki a mező szereplői körében. Politikai döntések Nagyságos Legitimálói (ahogyan Irving Horowitz fogalmazott), vagy Nico Stehr és Alexander Ruser hármas tipológiája mentén instrumentális tudás technikusai, tanácsadók vagy jelentésgyárosok lesznek-e? Milyen más utak lehetségesek?

Vissza a tematikához

Create your website at WordPress.com
Kezdjük el
%d blogger ezt szereti: