13. Az indikátorok hatalma

Felvezető előadó: Gregor Anikó

Időpont: 2021. április 27.

Leírás:

Az utóbbi évtizedekben erőteljesen megszaporodtak az olyan különféle rangsorok, amelyek számszerűvé alakított vagy már eleve számszerű adatok formájában összegyűjtött indikátorok mentén rendezik sorrendbe az elemeiket, jellemzően országokat, régiókat, esetleg intézményeket (pl. egyetemeket, iskolákat), így implikálva egyúttal hierarchikus viszonyokat is az elemek között. A rangsorban elfoglalt pozíciókkal különféle előnyök és hátrányok vagy szankciók járnak, ezért a minél több előnnyel járó rangsorpozíció elérése céllá válik, és befolyásolja a rangsorolt elemek cselekvőit: pl. új szabályokat, új politikákat, új gyakorlatokat vezethetnek be, hogy a kívánt értékeket prezentálhassák egy audit során.

Ugyanezek a technikák a mindennapi életben is jelen vannak, és befolyásolják az emberi viselkedést (Nikolas Rose): a különféle emberi tevékenységeket monitorozó applikációktól a szociális ellátásokra való jogosultságot meghatározó pontrendszerekig változatos formában találkozhatunk velük. Az indikátor- vagy auditkultúra/audittársadalom, ahogyan ezt a jelenséget többen nevezik (pl. Sally Engle Merry, Cris Shore, Michael Power), a számszerűsítésen nyugvó technokrata, értéksemlegesnek láttatott szakértelmet fetisizáló kormányozhatósági technikák és kulturális gyakorlatok készlete, rendszere. Az indikátorkultúra jelenségének vizsgálatán keresztül részletesen elemezhető a számszerűsítés és a hatalom közötti viszony, továbbá megvizsgálható, hogy a szociológiát is érintő, a tudományosság kényszeres bizonyításából fakadó reflektálatlan kvantifikációs fétis hogyan szorítja ki a kritikai gondolkodást. Lezárásként pedig arról beszélünk majd, hogy mit tehet a kutató, ha sem “kidobni” nem akarja a számokat, sem önkéntelenül működtetni az említett hatalmi mechanizmusokat.

Vissza a tematikához

Create your website at WordPress.com
Kezdjük el
%d blogger ezt szereti: